sokat eseget a hó, elszáradt a dió.
valami ilyesmit is lehetne a magyar reklámkiválóságokbe is bevésni. nemértem miért kellene állandóan a "rímek" ezért is nemszeretem a reklámokat. nem beszélve arról, hogy micsoda idill uralkodik. mintha nem is magyarországon lennénk, és nem magyaroknak szólna. persze nem lehet olyan reklámot lenyomni, hogy hé, ez az utolsó tomi kristály a polcon. az enyém. jön a felpumpált, teligagyitetoválássalizomtrikós "ember" a wcülőke szájú kurvájával és aszonjda, hogy baszódjámeg, addide. és jön a rózsaszín rúzsos mami bottal, amivel jól tökönvágja, hogy hogybeszél fiatalember. ez nemtudom honnan jött.
kissé sikerül megfázni a napokban. annyira a napokban, hogy már lassan el is múlik. elég fura általános közérzetem volt, mintha agyilag nem is lennék ott. meg a sok dolgozás:D olyan dolgokra emlékezni amik 9 hónapja voltak, és grammokat megmondani, hogy mennyi volt hozzáadva. nos igen:D de sokmindent ki lehet deríteni. ezt is.
felfedeztem, hogy létezik még rózsaszín pittbull. derégen hallgattam már. nemsokat változott azóta, de mégis. persze nem a régi számok változtak:D az újak nem olyanok. kicsit lazább. vagy csak hozzászoktam, hogy milyen szövegek vannak, és ezért nem érzem durvának:D
szépen kezdődnek a kampányok is. ha mondjuk elköltenek egymilliárdot. minden bizonnyal az én adómból is, de én nem kapok érte semmi. nem érdekelnek. kellene valami olyan tömörülés, akik normálisak. megy az ország érdekei, meg az emberek érdekei. meg ilyenek. jó lenne, de nem lesz. olyan emberek, akik tényleg foglalkoznának ezekkel a dolgokkal, nem csak az okosba megoldjuk fajta. mert aki nem így akar meggazdagodni, az nem fogja elvállalni. lelkiismeret kérdése az egész. olyan főnök sem nagyon lehet, aki a lehető legtöbbet adja az alkalmazottakank. mert egy idő után csődbemegy a cég. csak ragadozók lehetnek irányítók.
